Új blogok

Hali srácok,miújság van? A blogom kapcsolataival jöttem.Ha nagyon szeretéttek,ezt a blogot,vagy kevésbé, és szeretnétek olvasni a blogot, akkor itt megtalálhatók.Remélem tetszeni fog.Komment határokat nem szabók, ha akarsz írsz, ha nem akkor nem írsz.(!!) Remélem be nézték oda is.Várlak titeket széttárt karokkal puszi és ölelés mindenkinek!Jó olvasást és szép napot! Betti :) http://dreamcometrue-onedirection.blogspot.hu http://2013091.blogspot.hu

Epilógus.

Sziasztok,itt van a Zoe-ról írt részem.Meg próbáltam 

nagyjából jóra meg csinálni, kinek ízlése szerint remélem tetszik.

És ha felfedeztek néhány hibát létszi ne vegyétek észre!

Remélem tetszik!

6 hónap múlva

-Szia édes!-csókolt meg Niall
-Szia!-mosolyogtam rá
-Hogy vagy?-kérdezte majd a szatyrokat lerakta az asztalra.
-Kissé fáradt vagyok, de jól vagyok!
-Ha bármit észlelsz szólj,mi itt vagyunk.
-Tudom Niall,már 10 szer elmondtad meg értettem.-mondtam neki.
-Jól van szíven,csak kissé ideges vagyok a baba miatt,bármikor meg születhet.-aggódó tekintettét rám szegezte.
-Nem kell aggódnod, én is ugyan ennyire izgulok,nem lesz semmi baj.-mondtam majd megpusziltam puha ajkait.
Elmosogattam még a többi tányért, majd leöltem Niall mellé a kanapéra.Valami vígjátékot nézet, Emyék is lassacskán haza értek az esküvői szervezésből.Majd ide köszönve felmentek a szobába.Többiek is haza értek a vásárlásból szerencsére, mert már egy jó ideje ők is elmentek.Emy is le jött és a konyhába sietett,az éhező népnek készíteni egy jó kis ebédet.Niall felállt és rám nézet.
-Hmnn..-néztem rá.
-Kérsz valamit?-kérdezte
-Persze,egy kis narancslé jólesne!
Rám mosolygott,és a többieket is megkérdezte hogy kérnek e valamit.Ekkor egy kissé fura érzésem jött, elkezdett görcsölni a hasam és fájni,azt hiszem most ez a pillanat is megérkezett.
-Srácok!!-kiabáltam a mellettem ülő társasságra.De nem nagyon figyeltek rám,ezért ismét jelezni akartam valahogy, hogy végre észre vegyenek.
-Srácok!!!Niall!
Végre valahára mindenki oda kapta a szemét.És Harry oda jött hozzám.
-Harry itt a pillanat,szólj Niallnak.-szorítottam meg a kezét.
-Vettem.Srácok mennünk kell a kórházba.Niall jön a baba!-kiabálta Harry mindenkinek.
Niall és Emy kirohantak a konyhából,Niall segített beszállni a kocsiba Emy pedig Liammal össze szedtek nekem pár ruhát,és majd ők is jönnek.Épségbe beértünk, az orvosoknak szóltak a srácok majd tolókocsiba ültettek és a szülőszobába vittek.
*********************
*Niall szemszöge*
15 óra szenvedés és küszködés után végre megérkezett a kis Josh.Boldogan és örömkönnyel fogtam a kezembe a kis csöppséget.
-Niall?-Zoe ébredezni kezdett,ezért közelebb mentem hozzá és a karjába adtam a csöppséget.
-Jól aludtál?-érdeklődtem és egy nagy és hosszú puszit adtam a homlokár.
-Igen,egész jól!Hol vannak a többiek?
-Kimentek egy kicsit,hoznak kávét meg szendvicset.
-Értem.Nézd,milyen gyönyörű a kisbabánk.Olyan akár egy angyal.
-Mint az édesanyja!-megcsókolt.-Ti vagytok a legjobb dolog az életemben,most már tudom!
-Szeretlek!


*Emy szemszöge*

-Hm - nevettem el magam, és a mosoly szinte egész délelőtt levakarhatatlan volt az arcomról. Hamarosan hivatalosan is a felesége leszek. Eszméletlen. 
Egyedül voltam a hatalmas házban, céltalanul bolyongtam a hatalmas helyiségekben. Liam nélkül olyan üres ez a lakás. Délután fog valamikor hazaérni, mert próbál a srácokkal. Igen, meg szervezzük az esküvőt is. Időpontnak az Augusztus 14-ét tűztük ki, mert tökéletes, napos időt jósoltak aznapra. Addig még rengeteg teendő van, a meghívókat el kell rendezni, esküvői ruhát, a kajákat.. Szóval van mire nézni, de a sok pörgés ellenére is ez életem legszebb időszaka.
Régen sosem értettem, mi a jó a házasságban, de mára teljesen megértettem.
Valahogy..Most kezdem felnőttnek érezni magam. És ez nagyon furcsa érzés.
-Megjöttünk drágám - kiáltott Liam.
-Mi ez a többes szám? - vontam fel a szemöldököm.
-Itt vannak a fiúk is - léptek be a nappaliba. - Segítenek szervezni.
-Ha ők segíteni akarnak, akkor abból jó nem sül ki - nevettem fel, és amikor láttam, hogy a fiúk elszomorodnak, gyorsan elmagyaráztam, hogy viccelek.
Azért reménykedtem, hogy kettesben leszünk, de persze örültem annak, hogy a srácok itt vannak. Azóta együtt vannak a lányokkal, és tiszta jól megvannak, aminek nagyon örülök.Zoe-éknek született egy csodálatos gyerekük, és azóta megy a sürgés forgás.
Istenem, mennyi bolondságon mentünk át..De olyan jó volt. És sok pillanatot átélnék újra.
Az életem most pedig egyenesen szárnyal. Házasság..Hm.
-Miújság? - címeztem a kérdést a fiúknak, miközben a lefőzött kávét kínáltam fel.
-Hát, semmi különös, a szokásos - vontam meg a vállát Zayn, majd válaszolt amikor megkérdeztem mivel kéri a kávét.Mindenkinek oda adtam a kávéját,majd kicsit felelevenítettük a régi szép emlékeket.

*Az esküvő napja*

Az esküvőm napja. Ezzel a gondolattal keltem fel reggel hét óra körül, mert nem bírtam tovább aludni, meg nem is nagyon lehetett. Liam még békésen szuszogott mellettem, és bármennyire is fájt a szívem felkelteni őt, azért a saját esküvőjét csak nem késheti le.
Ezért nagyobb erőfeszítések árán, de sikerült felkeltenem a durmoló Liam-et, és megkérni arra, hogy miután felöltözött, hozza el a varrodából az esküvői ruhámat. Nem kötekedett, mert ő is ugyanarra gondolt amire én. Arra, hogy ez életünk legszebb napja.
-Nemsokára jövök - kacsintott, és felhúzta a cipőjét.
-De ne lesd meg a ruhát - kuncogtam és kiengedtem az ajtón.
-Ááá dehogy.
Liam elment, én pedig felöltöztem és átsiettem a fodrászomhoz, hogy varázsoljon nekem valami gyönyörű hajat. 
Mialatt a frizurámat készítette, sokat beszélgettünk, és rengeteg kérdezgetett Liam-ről. 
Én persze csak jókat tudtam mondani róla. Egyszer kétszer hangosan fel is nevettünk, amikor valami vicceset osztottam meg vele.
Az idő elszállt, én pedig kilenc órára kész is lettem. A hajam csodálatos lett, és ki is akartam fizetni, amiért ennyit fáradozott velem, de nem fogadta el. Megköszöntem, és átmentem anyáékhoz.
Az út közben a leánybúcsúmon gondolkoztam, ami felejthetetlen lesz számomra. Csak úgy, mint a mai nap.
-Szia anya - köszöntem neki, amikor megtaláltam, az előtérben üldögélt, és látszott rajta, hogy ideges. Csak úgy, mint én. Ez számára is nehéz. 
-Jaj kicsim - rohant oda hozzám, és szorosan átölelt. Finoman megszorítottam, és elengedtem.
-Liam már meghozta a ruhádat ide, segítek felvenni - morzsolt el anya a szemeiben pár előtörni készülő könnycseppet.
-Köszi - mosolyogtam rá, és követtem a lakosztályuk felé. - Apu?
-Apád elment a rózsacsokrodért - jelentette ki, és tovább húzott a szoba felé.
Émelyegni kezdtem, amikor megláttam, a csodálatos és ámulatba ejtő ruhámat. 
Valaki kopogott az ajtón, így anya kiabált egy gyors "Gyere be"-t és már el is kezdte kiszedni a ruhámat a fóliából.
-Sziasztok - lépett be Karen, Liam anyukája az ajtón, és becsukta maga mögött azt. - Segítek.
Karen-nel is nagyon jó viszonyt ápolok, nagyon rendes, és közvetlen. Anyával is szuperül kijönnek, ami tök jó. Elmosolyodtam, és elkezdtem magamról levenni a farmeromat, és a hosszú ujjú pólómat. Végül, amikor bugyiban, és melltartóban álltam a szoba közepén. Segítettek belebújni a ruhámba, ami ismétlem, gyönyörű volt.
-Köszi - mosolyogtam, amikor már végre a ruhában tudhattam magam. A hajamra is nagyon vigyázni kellett, úgyhogy nem volt könnyű, amíg felszenvedtük, de sikerült.
Anya és Karen raktak körülbelül 10 kiló vakolatot az arcomra, kissé kényelmetlenül is éreztem magam alatta, de most ez sem tudott annyira érdekelni, mert a gyomrom bukfenceket vetett, ha csak arra gondoltam, hogy nemsokára a felesége leszek. Amiről sosem álmodtam volna.
Liam egyébként Louist, én pedig Niallt kértem fel tanúnak, és természetesen mindketten belegyeztek.
A magassarkú cipőmet húztam éppen, amikor belépett apu.
-Szia apa -mosolyogtam rá.
-Azta - ez a szó hagyta el a száját csupán, én pedig rögtön elvörösödtem.
-Jaj ne már.
Odajött hozzám, és szorosan átölelt.
-Gyönyörű vagy - mosolygott, és megpuszilta a fejem.
-Köszönöm.

A szívem a torkomban dobogott, amikor elindultam apuval, az oltárhoz vezető úton. Rózsaszirmokkal hintették el a koszorúslányok, amitől még szebb lett az egész. Nekem persze már itt könnyek szöktek a szemembe, és ekkor felcsendült az induló.
(Zene be : http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=P6rX3wlDsVI)
Lassú, ütemes léptekkel haladtunk az oltár felé. Apu karjába kapaszkodva, a könnyeimmel küszködve, és a rózsacsokromat szorongatva értünk egyre közelebb.
Felálltak mind a családtagjaim, mind barátaim és ismerőseim. Boldog mosoly látszott az arcukon, amitől nekem is felfelé görbült a szám. És akkor megláttam Liam-et..Olyan szélesen mosolygott, és olyan boldog volt, hogy talán először most láttam ilyen vidámnak. barna szemei csillogtak, ezt már messzebbről is látni lehetett. Az oltár előtt kis virágos boltív volt elhelyezve. Mikor odaértünk, megszorítottam apu karját.
-Vigyázz rá nagyon, és becsüld meg - suttogta apa, Liam-nek címezve a mondatot, amikor átadott neki.
-Úgy lesz - mosolygott Liam. Kezemet az övébe csúsztattam. Kezdetét vette a szertartás, én pedig remegő lábakkal álltam Liam mellett. Fátylamat hátrahajtottam, hogy jobban lássak.
Ezután a szertartás pontos rendben zajlott, elérkeztünk az esküig. 
-Kérem ismételjétek utánam - szólt a pap és Liam-hez fordult. - Én Liam James Payne..
-Én Liam James Payne - kezdte, mire nekem máris könnyek szöktek a szemembe.
-Esküszöm az élő Istenre...
-Esküszöm az élő Istenre..
-Aki Atya, Fiú, Szentlélek..
-Aki Atya, Fiú, Szentlélek - ismételte a pap után, én pedig mosolyogtam rá.
-Teljes Szentháromság..
-Teljes Szentháromság..
-Hogy Emily Jonson-t..
-Hogy Emily Jonson-t - mosolygott rám, az én szemeimből pedig könnyek szöktek ki.
-Akinek most Isten színe előtt kezét fogom, szeretem.
-Akinek most Isten színe előtt kezét fogom, szeretem - nézett rám határozottan Liam.
-Szeretetből veszem el őt, Isten törvénye szerint feleségül.
-Szeretetből veszem el őt, Isten törvénye szerint feleségül.
-Hozzá hű leszek, vele megelégszem..
-Hozzá hű leszek, vele megelégszem..
-Sem betegségben, sem egészségben, sem szegénységben, sem gazdagságban..-Sem betegségben, sem egészségben, sem szegénységben, sem gazdagságban..
-El nem hagyom.
-El nem hagyom.
-Vele tűrök, vele szenvedek..
-Vele tűrök, vele szenvedek..
-Holtomiglan, holtáiglan.
-Holtomiglan, holtáiglan.
-Liam akarod-e feleségedül az itt jelenlévő Emily Jonson-t?
-Akarom.
Én is elismételtem a fogadalmat. Bár kissé halkabban mint Liam, ez nem bizonytalanságot tükrözött, csak egyszerűen a boldogságtól alig jött ki hang a torkomon. Na meg elvesztem azokban a gyönyörű, mélybarna szemekben.
-Emily Jonson, akarod-e férjedül az itt jelenlévő Liam Payn-t? - fordult felém a pap.
-Akarom - jelentettem ki magabiztosan.
-Hivatalosan is házastársakká nyilvánítlak titeket, csókoljátok meg egymást.
Liam ajkait az enyémekre tapasztotta. Finoman, rajongva csókolt meg.
Megfeledkeztem a tömegről, a helyről, az időpontról, az okról..Csak azt tudtam, hogy szeret, és akar, és az övé vagyok.
-Éljen az ifjú pár - jelentette ki a pap mosolyogva, az ott lévő ismerőseink pedig mind hangos ujjongásban törtek ki.
Megszólalt a filmekben is jól ismert zene, mi pedig Liam-mel egymás kezét fogva kivonultunk,  a koszorús lányok rizst szórtak ránk. Sok el is talált, de nagyon szórakoztató volt.
A mosoly levakarhatatlan volt az arcomról. Mindenki gratulált nekünk, mi pedig mindenkitől mosolyogva köszöntük meg. Elég sok ideig a templom előtt ácsorogtunk. Aztán elindultunk a számunkra bérelt limuzinnal a mára lefoglalt étterem felé, mi ketten HLiam-mel, a többiek pedig saját autóval jöttek utánunk. A limuzin tetején lufikat fújt a szél, mint általában mindig. Minden utcán dudált a sofőrünk, és sokan ki is jöttek kukkolni a házukból, hogy vajon ki is esküdhetett.
Amikor leparkolt a limuzin az étterem előtt, anyáék már ott álltak. Ők még egyszer gratuláltak, és meg mernék rá esküdni, hogy tele volt a szemük könnyel. Hát igen, a kicsi lányuk felnőtt..
Besétáltunk szép komótosan és körbenéztünk. Pont úgy, ahogy megrendeltük. Selyemborítás a székeken, arany masnis háttámlával, gyönyörű díszek, és két lufiember, egy menyasszony, és egy vőlegény "Éljen az ifjú pár!' táblát tartva. A zenészek is megérkeztek hamarosan, akik le is ültek és a hangszereket a kezükbe véve zenélni kezdtek. 
Az emberek folyamatosan szállingóztak befelé, mi pedig örömmel üdvözöltük őket.
Beszélgettünk, nevetgéltünk, sőt sokan már a táncba is belemelegedtek. 
Liam köszöntőt mondott, majd kimentünk az udvarra, mert következett a lányok által várt pillanat. Háttal álltam, és eldobtam a csokrot. Hangosan visítozni kezdtek, én pedig megfordultam, ki kapta el a csokrot. Gemma, Harry nővére volt az. Rávigyorogtam, ő pedig a barátjára.

Aztán megvacsoráztunk, a vőfély közben szórakoztatott minket. Vacsora után sokan a táncparkettre mentek, és belemelegedtek a táncba, amikor Liam megfogta a kezem, és a tömeg közepére irányított. Szembe fordított magával, kezeit derekam köré fonta, én pedig karomat átkulcsoltam a nyaka körül. Így lépegettünk a zene ütemére.
-Milyen Mrs. Payne-nak lenni? - mosolygott rám Liam, miközben megpördített.
-Fantasztikus. El sem tudom mondani - lelkesedtem, és homlokom az övének döntöttem, majd megcsókoltam.
-Örülök. 
Pörgősebb számok következtek, mi és táncoltunk még egy kicsit, aztán visszamentünk a szüleinkhez, akik éppen egymással beszélgettek. Leültünk és bekapcsolódtunk a beszélgetésbe.

Fél tíztől éjfélig szinte megállás nélkül táncoltunk. Liam-mel nem csak egymással, hanem a családtagokkal is táncoltunk. Épp Liam-mel beszélgettem tánc közben, amikor apu lekért, Liampedig mosolyogva bólintott, és megkereste az anyukáját, hogy táncoljon vele.
-Jaj kicsim. Hogy felnőttél - sóhajtott apa, és megfogta a derekamat.
-De ez nem feltétlen baj. Azt hiszem, most vagyok a legboldogabb. Ez életem legszebb napja - mosolyodtam el, és megpusziltam az arcát.
-Tudom. Úgy gondolom, Liam volt a legjobb választás számodra, tényleg szerintem nála jobbat nem is találtál volna.
-Ez így nem helyes. De találtam volna. De nekem ő a tökéletes - néztem Liam felé, aki az anyukájával folytatott mély, bizalmas beszélgetést.
-Igen igazad van. Ő tökéletes a számodra. Na meg szerintem is nagyon rendes - aputól ritkán hallani ilyet, de azt is tudom, hogy ha ilyet mond, azt komolyan gondolja.
Két számot táncoltunk végig, aztán apa lekérte Karen, én pedig anyut. A zene ütemére nem is nagyon figyeltem, mert anyától elég nehéz elszakadnom. 
-Istenem kicsim. Én most annyira büszke vagyok rád - nézett rám könnyes szemekkel anya.
-Köszönöm.
-És tudd, bármi történik, hozzánk bármikor jöhetsz - ölelt át szorosan anyu, én pedig viszonoztam a gesztust.
-Tudom, és köszönök mindent - húzódtam kissé távolabb, és mélyen a szemébe néztem.
-Egy szülőnek ez a dolga - nevette el magát anya.

Éjfél előtt öt perccel elindultam megkeresni Liam-et, mert teljesen elvesztettük egymást a tömegben, hiába táncoltunk együtt egy órát. Mindenkire mosolyogtam, meg minden, aztán végre megláttam Liam-et a fiúkkal beszélgetni.
-Éjfél után velem sem ússzátok meg a táncot - léptem a hátuk mögé, mire ők összerezzentek, és hátrafordultak.
-Hú de megijesztettél - kapta a szívéhez a kezét Niall. Mosolyogva vállon bokszoltam.
-Emy - visítottak barátnőim, és a fiúk mellől hozzám szaladva a nyakamba ugrottak.
-Veletek sem táncoltam még - ráncoltam a szemöldököm.
-Hosszú még az este - karolt át Liam, és megcsókolt - Most viszont mindjárt éjfél. Mit fogsz kívánni?
-Már minden kívánságom teljesült. Veled vagyok, tied vagyok, boldogok vagyunk, és ez a lényeg - fordultam felé, és tekintetem mélybarna szemeire emeltem.
-Igazad van. De azért én még tudnék kívánni valamit - mosolygott rám huncutul, gödröcskéi előbukkantak. 
-Viszont van egy meglepetésem - szólalt meg hirtelen, és mindenkit kiinvitált a kertbe. Leültünk a kis padokra, én pedig kérdőn néztem rá.
Liam visszaszámláltatott, én pedig a kezét szorongattam. Aztán amikor az óra elütötte a tizenkettőt, tűzijáték zaja hallatszott a sötét éjszakában. Fejem az ég felé emeltem, és gyönyörködve néztem. A többiek pedig 'hú'-ztak és ujjongtak, ugyanis amikor a vége felé közeledett a tűzijáték ezt a feliratot lőtték fel az égre. "Éljen az ifjú pár". 
Tudhattam volna, hogy a fiúk szervezkednek valamit.
Miután vége lett, bementünk az épületbe, és felvágtuk a tortát. 
Aztán jöhetett megint a tánc. Táncoltunk egy hatalmasat a fiúkkal, aztán a lányokkal is, és a pici Horan-nal is meg csak úgy ketten Liam-mel. 
Hajnali öt körül az utolsó emberek is elszállingóztak, mi pedig maradtunk pakolni a szülőkkel. 
Liam segített kikászálódnom a bonyolult esküvői ruhámból, és gyors közös zuhanyzás után szó szerint bezuhantunk az ágyba. Alvás előtt szerelmesen megcsókolt, és végképp felmondva a szolgálatot, álomba borultunk.

*6 év múlva*
-Elizabett gyere ide - kergette Liam játékosan az öt éves kislányunkat. 
Hát igen, amikor bejelentettük, hogy terhes vagyok, anyáék meglepően jól fogadták, sőt támogattak mindenben.
Liam meg..hát kiváló apa. A gyerek semmiben sem szenved hiányt. Gyönyörű kislány szerintem, bár melyik szülő szerint nem gyönyörű a gyereke?
Csodálattal néztem, ahogy Liam a hátára veszi a kislányunkat, és lovacskásat játszik vele.
Mindig a kedvében jár, minden levegővételét figyeli. Talán túlzásba is, bár annyi a minimum, hogy így féltse a gyerekét.
A fiúk is átszoktak néha nézni a lányokkal persze. Niall-nak és Zoe-nak  kész aranybogár lett a kisfiúk, hogy azt el nem lehet mondani. Apjára ütött, mert a kajától nem lehet elszakítani. Louisnak és Eleanaor-nak gyönyörű kislányuk, imádja a csíkos szoknyákat. Zaynnek és Sarah-nak fiúk, Harry-nek és Edinának pedig kislányuk. Minden gyermek szép és egészséges. A banda..Hm mi lett a bandával? Még mindig együtt zenélnek, és az idő elteltével is meglepően sok helyre hívják őket. Persze a rajongók száma csökkent sajnos, de jelentős Directioner van még a világon. Úgy gondolom, hogy a következő nemzedék, a sok új tini sosem fogja megérteni, hogy mi miért szeretjük őket annyira, és hogy mennyit segítettek az embereknek. Hogy könnyeket csaltak valamennyi rajongó szemébe, amikor énekelni kezdtek. Mennyit segítettek a beteg gyerekeken, és azokon, akiken nem is tudták, hogy segítettek. Mert Directionernek lenni nem átmeneti dolog. Ha egyszer azzá válsz, az maradsz halálod napjáig. Sok tini ha a mi helyünkbe lenne, azért lenne a fiúkkal, mert híresek. De én és a lányok azért vagyunk a srácokkal, mert azok, akik. Nem azért szeretjük őket, mert ők a híres One Direction. Magukért szeretjük őket. Remélem az én történetem megtanított mindenkit arra, hogy sosem szabad feladni, ha kell bízni vakon, a végén valami jó dolog fog kisülni. 
Köszönöm!

SORRY! :/

Tudom néha meg eshet hogy, vannak hibáim a blogban.És ezért SORRY..Le szoktam ellenőrizni, de akkor is maradnak benne hibák.Tudom hogy Zoe-ról nem nagyon volt téma, de igyekeztem valamit írni róla.Tudjátok nekem kicsit nehezebb írni, minden egyes emberről hogy lássátok az ő szemszögüket is,és egyedül nem megy már, mert a barátnőmmel össze is vesztünk és nem hiszem hogy kibékülünk,de ez most nem ide tartozik.Plusz a helyesírásból nem vagyok a legjobb,de igyekszem oda figyelni rá.Remélem a másik blogomba is követek engem, amit csak őszi szünetkor fogom majd csak írni,de a prológus már fent van.Remélem nem haragszotok rám!Még egyszer SORRY...SORRY..:///

http://sohasemond.blogspot.hu/

Ezt pedig a Timi-vel fogom majd írni./másik barátnőmmel/

http://sohanead.blogspot.hu/

Remélem mind kettő blog tetszik majd!

     ~Betti~

29.rész/ Szülinap és meglepetés.

-Gyönyörűek a csillagok!-mondtam,mikor már jó néhány perce a csillagokat figyeltük.
-Nem annyira mint te!-mondta mosolyogva Liam
Erre csak el mosolyodtam majd meg csókoltam,és mentünk Louis szülinapi bulijára.Louis örült a meglepetés bulinak majd sóra köszöntötte a vendégeket.
********
A tánc után le ültem a lányokhoz beszélgetni majd láttam hogy Liam meg csókol egy másik lányt.Fel álltam majd arcon csaptam Liam-et és a lányt is.

*Liam szemszöge*

-Gyere táncoljunk.-húztam Emyt
-Most nincs kedvem.-ellenkezett
-Na gyere!
-Jól van,de csak a te kedvedért.-mosolygott majd a tánc parkettre húztam.
Először egy lassú dal következet majd három gyorsabb utána, majd Emy le ült egy kicsit mert el fáradt.Nem sokkal később hogy Emy el ment egy lány lépet mellém.
-Szia,Eliza vagyok!-mutatkozott be.
-Szia,Liam Payne.
-A barátnőimmel fogadtunk,hogy meg kell hogy csókoljalak.-mondta
-Hát sajnálom nem lehet.-ellenkeztem
-Na csak egy aprócska csók.
-Hát rendben.
Eliza közel hajolt hozzám majd meg csókolt,pár másodpercig tartót majd egy kéz nyomott éreztem az arcomon.Oldalra néztem és láttam hogy Emy áll itt.
-Liam,mi az hogy, néhány perce hagytalak itt és már, más csajjal csókolózol?
-Nem az aminek látszik!-ellenkeztem
-Akkor?
Kezdtem volna bele de Emy a válaszom nélkül el rohant sírva.
-Emy!-kiabáltam, és utána futottam.
A parton találtam rá.
-Emy kérlek hallgass meg.-könyörögtem
-Mi hogy megint meg vigasztalj,köszönöm Liam nem kérek belőle.
-Emy kérlek.?!
-Jó..három percet kapsz.
-Na szóval,az az igazság hogy, Eliza azért csókolt meg mert, a barátnőivel fogadtak hogy meg kell hogy csókoljon,hídd el nem akartam.
-De még is meg tetted!
-Tudom,Szeretlek Emy,és hídd el nem akartalak meg bántani,kérlek szépen bocsás meg.!
Nagy levegőt vett majd meg szólalt.
-Rendben!
-Köszönöm!
Ekkor tűzijáték jelent meg az égen,majd Emyt szenvedélyesen meg csókoltam.
********
-Emy,Emy??Keljél!
-Emy drágám,keljél gyere készüljünk mindjárt jönnek a vendégek.
-Mi az?-kérdeztem
-Gyere,mindjárt itt vannak a vendégek a bulira.
-Milyen bulira?
-Hát ma van Louis szülinapja,nem emlékszel?
-Az nem tegnap ünnepeltük meg?
-Nem!
Körülnéztem és csodálkozva néztem hogy a nappaliba vagyok, itthon?Mit keresünk itt?Nem Havain vagyunk?
-Mit keresünk itthon?Nem Havain vagyunk?
-Nem,nem is voltunk ott!
-Hát akkor álmodtam?
-Igen,na gyere!-húzott fel Liam a kanapéról majd meg csókolt.Fel battyogtam a lépcsőn majd a fürdőbe vettem az irányt.Le zuhanyoztam,majd fel öltöztem.
Liam már el készült majd le ment a többiekhez segíteni.
-Emy már mindenki itt van!-szólt be az ajtón Liam.
-Oké,mindjárt kész vagytok!-mondtam,majd az utolsó simításokat végeztem az arcomon.
-Kész!-jelentettem ki,majd le sétáltunk.
Jöttek az emberek sóra, sóra.Majd addig amíg az egész ház nem volt tele.Zayn volt a DJ,lányokkal pedig az italokat csináltuk.Harry egy kicsit többet ivott a keleténél így kicsit kába is volt.Csajokkal tartottunk egy kis szünetet és a fiúkkal a tánc parkettre mentünk.Egy darabig táncoltunk majd le ültünk.Később egy ismerős arcot láttam meg.

-Eleanor!-kiabáltam,és oda mentem az barátnőmhöz.
-Emy!-ölelt meg.
-Te hogy?És hol?És hogyan?-dadogtam
-Gondoltam meg látogatom a barátnőmet,anyud mondta hogy itt vagy!-mondta
-Oo... az szupi!-mosolyogtam.
-Na gyere be mutatlak a többieknek!-húztam oda.
-Zoe!Nézz ki van itt?
-Ki?-fordult meg majd mihenjts meg látta El-t meg ölelte.A srácok csak néztek minket hogy most mi van,mert nem értették.
-Srácok ő itt a leges, leges, legjobb barátnőm El,Elenor Calder.
-Sziasztok!-köszönt egy kicsit bátortalanul.
-Szia!Louis Tomlinson vagyok!-mutatkozott be először Louis.
-Szia!
Többiek is be mutatkoztak majd Louis meg hívta El-t egy italra.

*Louis szemszöge*

-Mit kérsz?-kérdeztem El-től,majd be álltam a pult mögé.
-Egy koktélt,létszíves!

-Parancsolt,egy neked egy pedig nekem!-mondtam,majd le raktam El-mellé a koktélját és mellé huppantam.
Beszélgettünk mesélt magáról,és egyre jobban tetszett nekem.
Aztán a srácok tortával jelentek meg.Kívántam valamit majd el fújtam a gyertyákat.Szeleteltem mindenkinek egy-egy szeletett és utána buliztunk tovább...
-Jössz táncolni?- kérdeztem El-től.
-Persze!-mondta, majd meg fogtam a kezét és a tánc parkettre húztam.
**************

*Zoe szemszöge*

Nagyon örülők hogy itt van El,már rég nem láttam.Louis-on nagyon látszott hogy be jön neki El.Meg is hívta egy italra és táncoltak is,nagyon kis édesek voltak.
-Emy,nézd!-mutattam a két párosra.
-Jaj de édik együtt.-mondta Emy
Én csak ezen mosolyogni tudtam.
-Hozok még egy kis italt!-mondtam Niall-nak és fel álltam.
-Siess!-fogta meg a kezem.
Oda mentem a pulthoz majd érdekes dologra lettem figyelmes.
-Harry!Ügye tudod hogy egy macskával beszélgetsz?
-Tényleg?-csodálkozott
-Igen,meg kérdezhetem mennyit ittál ma?
-Hát csak néhány pohárkával!
-Látszik!
Majd nem is érdekelte, tovább magyarázott a macskának.Kicsit nevetséges is volt a szitu, mivel nem tud beszélni a macska, de figyelt rá.Érdekes az is hogy, nem vette észre hogy egy folytában nyávogott, de mind egy.Csináltam mindenkinek egy,egy koktélt majd vissza mentem a többiekhez.

*****************

*****************

*December 31*

*Emy szemszöge*

Végre Új év is itt van.A srácokkal el utazunk Párizsba,néhány napra,mivel Január 1 után fellépésük lesz.Mindenki rajtra készen bőröndökkel a kezükbe vártak ránk.
-Emy,Liam!Gyertek mert le késük a gépet!-kiabált fel Louis.
-Megyünk!-kiabált le Liam
Gyors be pakoltam még a táskámba néhány szükséges dolgot majd le mentünk.
-Itt vagyunk!-mondtam
-Oké,indulás!-kiabált Louis
Ki mentünk majd két taxi állt kint várva, várva.Liam,Sarah és Én ültünk be az egyik taxiba,Zayn,Harry,Niall és Zoe pedig a másikkal.Louis és El pedig Louis kocsijával jöttek.Igen El is jön velünk Louis és El be jelentették hivatalosan hogy együtt vannak.Én szívem szerint nagyon örülők nekik.Ha ők boldogok én is az vagyok!Ki szálltunk a taxiból,majd nagy léptekkel sietünk a repülőhöz.

*******

Repülő út gyorsan el telt,ki néztem az ablakon és meg láttam a gyönyörű Eiffel torony-ot.Le szálltunk a repülőről majd egy csomó fotós és rajongó vett minket körül.Srácok adtak egy-két autó grammot,és siettünk a kijárat fele.Hívtunk egy taxit és a szállodánk felé vettük az irányt.Liam ki kérte a szobák kulcsát és mindenki ment a saját szobájába.Miénk 5b szoba volt.Mikkor be értünk a el voltak káprázzolva milyen gyönyörű szobát kaptunk na és a ki látás nagy szerű innen lehet látni az Eiffel tornyot.Egyszerűen káprázott a szemem.
-Liam ez gyönyörű!-mondtam majd neki dőltem a korlátra.
-Igen,van kedved meg nézni?-kérdezte.
-Persze!-mondtam,majd be zártuk az ajtót és kézen fogva el indultunk.Hotel előtt ismét fotósok és rajongók álltak, és minden fél e kérdést tettek fel.
-Liam!Liam!Kérlek írd alá-kiabálta az egyik fan,majd a füzetét tartotta.
Liam rá firkantotta a nevét,majd a kis lány hozzám is oda tartotta a füzetét.
-Te is alá írnád nekem?-kérdezte kedvesen
-Én?
-Igen!
-Persze.-én is rá írtam a nevem majd mások is oda tartották hogy írjam alá,majd sietve el indultunk.
Liam-ot kicsit se érdekelve tolatott előre hogy el tudhassunk menni.Nagy nehezen de leráztuk őket és egy kicsit nyugodtabban tudtunk menni.De láttam Liam arcán hogy egy kicsit ideges.
-Édes mi a baj?
-Semmi,mi lenne?
-Hát olyan fura az arc kifejezésed.
-Tényleg nincs semmi!
-Hát rendben.

*Liam szemszöge*

Mikor ki mentünk a szállodából, egy csomó fotós és rajongó állt körül minket.Egy kis lány meg kért hogy írjam alá a füzetét,rá firkantottam a nevem,majd a kis lány Emynek is oda tartotta.Emy kedvesen és mosolyogva alá is írta.
-Liam tényleg el akarod venni Emyt?-kérdezte az egyik fotós
Mit nem sejtve indultunk mielőtt a tervemet el szúrják.Szerencsémre Emy nem hallotta meg mert el volt foglalva úgy hogy ez meg úsztam.

-Édes mi a baj?-kérdezte Emy
-Semmi,mi lenne?-tagadtam le
-Hát olyan fura az arc kifejezésed.-mondta
-Tényleg nincs semmi!-mondtam ismét.
-Hát rendben.-vonta meg a vállát.
Remélem most már ezt a napot senki se szúrja el gondoltam magamba.Emy-vel fel mentünk az Eifell torony leg tetejére ahol egy romantikus vacsora várt ránk.
-Liam ez egyszerűen varázslatos.-mondta majd meg csókolt.
Emy mosolyogva leült az asztalhoz majd a meg terített asztalon neki álltunk enni.
-Egy kis bort?-kérdeztem
-Igen!
Töltöttem mind a kettőnek majd nézegetni kezdtük az alkonyodó eget.Töltöttem még egy kis bort majd közelebb mentünk a kilátáshoz.Itt az én időm most vagy soha.Le tettem a poharam majd Emy-re néztem,és le térdeltem.
-Emily Jonson lennél a feleségem?-kérdeztem a nagy kérdést.
-Igen!-sírt örömében majd az ujjára húztam a gyűrűt,majd fel kaptam és meg csókoltam.
Srácok ujjongva elő jöttek,és meg öleltek minket.
-Gratulálunk!-ölet meg Harry.
-Köszi Haver!

*Emy szemszöge*

Ez nagy pillanat volt mind a kettőnk számára.Én vagyok a világon a leg boldogabb embere.Nagyon szeretem Liam-et, és most a feleségének mondhatom magam.Mindenki sorba meg ölelt és gratulált nekünk.
-Nehéz volt el titkolni de sikerült.-ölelt át Sarah
-Ti tudtátok?-kérdeztem
-Igen,Liam minden el mondott.
-És nekem nem szóltatok?-kérdeztem viccesen
-Akkor nem lett volna meg lepetés!
-Ez igaz!-mosolyogtam,majd oda rohantam Liam-hez és hevesen meg csókoltam ismét...........

****

Sziasztok!

Hát ez lenne az útólsó részünk!

Remélem nagyon tetszett a blogunk!

Még lesz egy évad zárónk is, de azt majd hétvégén fogjátok csak látni!

Aki még nem tette meg volna, az utoljára ÍRJON vagy PIPÁLJON nekünk, sokat jelentene.

Remélem még találkozunk az egyik blogomba.

Sziasztok!

Puszillak benneteket Betti!

28.rész/Karácsony

Sziasztok meg hoztam az új rész,remélem tetszeni fog.Ne felejtsetek PIPÁLNI és ÍRNI, érdekel a véleményetek jó e, rossz e,min kell még változtatni.Kicsit rövid lett,de azért remélem jó lesz, következő rész Vasárnapra várható vagy előbb,még meg látjuk hogy alakul.Jó olvasást!

Otthon már a karácsony fát díszítettük,mikor valaki csengetett.
-Nyitom!-mondta Zoe,majd az utolsó gömböt a fára tette,és ki nyitotta az ajtót.
-Peter!-üvöltött Zoe.
-Peter?Peter?Peter!-üvöltöttem én is, majd ki szaladtam és köszöntöttem az uncsi tesómat,és Bellt.
-Hogy,hogy itt?-kérdezte Zoe értetlenül.
-Gondoltuk meg látogatjuk a húgicáinkat.-mondta Peter.
-Szupi!-mondtuk egy szere Zoeval.
-Ne álljatok ott gyertek be!-mondtam majd be léptek.
-Isten hozott szerény hajlékunkba.-mondtam
-Ültetek le,szólok a többieknek is!-mondta Zoe
-Milyen többieknek?Van itt más is?-kérdezte Peter
-Igen!
-Srácok!-kiabált fel Zoe a fiúknak.
-Megyünk!-kiabált Louis
-Szóval fiúkkal vagytok?
-Igen Peter,fiúkkal vagyunk!
Fiúk futva jöttek le,majd meg torpanva álltak mellénk mikor észre vették nem vagyunk egyedül.
-HE-LLÓ!-mondta szótagolva Louis
-Sziasztok!-köszönt Peter és Bell.
-Ó egy kis baba!-mondta Harry majd oda ment Bell-hez aki éppen játszót vele.
-Meg foghatom?-kérdezte
-Persze!
-Ó szervusz kis haver mi a neved?-kérdezte Harry David-től
-David Harry,David a neve!-mondtuk röhögve Zoeval.
-De aranyos vagy!
Be mutatkoztak a srácok is,majd beszélgettünk.
-Kértek valami üdítőtt?
-Igen,kaját!-mondta Niall
-Niall nem tőled kérdeztem.
-Ó..-szomorkodott.
-Igen kérünk-mondta Peter
-Rendben,akkor hozok!
-Srácok?-fordult még vissza Zoe
-Igen!
Fél perc múlva már hozta is az üdítőket,majd fordult még kettőt mert nem tudta mind a 10 üdítőjét ki hozni.
-Hogy vagytok?
-Jól,és ti?
-Mi is!
-Zoe,te terhes vagy?-kérdezte Bell mikor jobban fel mérte Zoet
-Igen,mért nem mondta anya még nektek?
-Nem szólt,de jó tudni!
-És ki az apa?
-Niall!-mondta Zoe majd adott egy puszit Niall arcára.
-És neked Emily neked melyik srác a szerencsés?-kérdezte Bell
-Liam.--mondtam majd adtam én is Liamnak egy puszit.
-Harry,most hagyd egy kicsit David-et had játsszon egyedül.
-Mnn..-szomorkodott Harry.
-Hagyd had játsszon vele.-mondta Bell.
-Na jó.adta meg magát Zoe.
-Éljen!-örvendezett Harry,majd megint el kezdtek játszani Dav-vel.
****
-David el kaplak!-mondta Harry majd Dav-vel el kezdtek rohangálni a házba.
-Harry!Ne pörgessed  fel a gyereket.
-Csak játszunk!
-Ez már nem játék,nem azért maradt itt Dav hogy rohangáljatok meg üvöltsetek,ha már ennyire akartad hogy itt maradjon legalább rendesen tudjatok játszani,üljetek le egy kicsit pihenni.
-Oké,oké,megyünk
-Gyere Dav nézünk egy kis tévét oké?
-Oké.
-Dav kérsz vala ennit vagy innit hm?-kérdeztem
-Igen,kérek
-Oké,akkor hozok valami ennivalott,tessék itt az isid.-adtam neki oda az inniét.
-Köszi!-köszönte meg
-Szívesen-mondtam majd nyomtam egy puszit az arcára.
Am míg Harry-vel Tv-t néztek addig kentem ennek a csöppségnek egy szendwicset.
-Parancsolj.
-Köszi.
-Harry?
-Igen?
-Szendwicset.
-Kérek.
-Akkor tessék,és szívesen.
-Kössz
********
-Meg jöttünk!-üvöltözött Niall
-Rendben.
-Dav hol van?-kérdezte Zoe
-Harry-vel a nappaliba.
-De nincsenek ott.
-Hogy érted?
-Úgy hogy nincsenek ott!
-Akkor fel mentek vagy el vitte a parkba nem tudom.
-Már haza kell vinni Davet mert mennek haza Peterék.
-Harry?!-kiabáltunk
-Jó akkor meg nézzem őket.-mondtam majd fel battyogtam
-Harry?Dav itt vagytok?-kopogtam be Harry szobájába majd halkan be mentem.
-Alszanak,de kis cukik.
-Harry?Harry?-kéltegettem fel.
-Mmnn..-nyöszörgött
-Harry haza kell mennie Davnek.
-Jó,egy pill és viszem.
-Oké.
-Mindjárt hozza.-mondtam mikor le értem
-Mi lesz a vacsi?-kérdezte Niall
-Rántott húsi krumplival,meg sütit csinálok.
-Nyami!-simogatta Niall a hasát.
Harry meg érkezett Dav-vel majd el búcsúzott tőle.
-Majd találkozunk még!-mondta Harry
-Igen!-mondta boldogan Dav
-Jól van,akkor szia Dav-köszönt el Harry
-Szia Harry.-mondta majd szorosan meg ölelte Dav Harry-t.
Én is jól meg ölelgetem a kis drágát majd Niall és Zoe el vitték Peter-ék hez.
-Nyugi Harry majd még jönnek hozzánk.
-Tudom.-szomorkodott majd meg ölelt.
***********
-Gyerekek kész a kaja!-szóltam nekik
Mindenki szél sebesen rohant a konyhába majd meg vacsoráztunk és desszertet is ettünk.
-Ki bonja fel először az ajándékát?-kérdezte Louis
-Had én.-mondta Sarah boldogan,és ki rohant a karácsony fához.

Minden ki sora ki bontotta az ajándékokat,már csak én voltam hátra.Nagy levegőt vettem majd ki bontottam.Nagy örömömre egy elegáns ruhát találtam benne és egy nyakláncot amin egy E és egy L volt össze kulcsolva.
-Tetszik?-kérdezte Liam
-Igen!-mondtam,majd meg öleltem.
-Emy most bontsad ki a mienket.-mondta Niall boldogan.
-Rendben.-majd adott egy kis dobozt.
Egy karkötő volt benne.
-Köszönöm.
-Tessék Zoe ez a tied?-adtam én is oda az ő ajándékát.
-Köszi!
Bele nézett és boldogan húzta fel a kezére a Párizs-os karkötőjét.
-Köszönöm.-ugrott a nyakamba.
-Szívesen.
Minden ki örült az ajándékának.Niall le hozta a gitárját és énekelni kezdtünk.Meg hitt baráti karácsonyt tölthetünk együtt.És nagyon boldog lehetek hogy itt lehetek a fiúk között.
Mindenki fáradtan dőltbe az ágyba,és úgy szintén mi is.
***********
Reggel a hó esésére ébredtem ki pattantam az ágyból és sietem Zoe-hoz és Sarah-hoz akik mihelyst meg hallották ki ugrottak az ágyból és mind hárman néztünk ki az ablakon.
Imádjuk a hót minden évben ezt várjuk a leges legjobban hogy szánkózhassunk és hó angyalokat készítsünk.
-Irány ki!-mondtam
-Oké szólok a fiúknak is!
Sarah szólt a fiúknak is majd jó melegen fel öltöztünk és ki mentünk.Hó csatáztunk,majd később csapatokat alkottunk.
Én,Liam,Harry és Louis,másik csapat Zoe,Sarah,Zayn,Niall.
Építettünk ilyen aknákat majd el kezdődött a harc.
Mindenki már a vége felé már mindenkit dobálta így mindenki egymás ellen volt.Harry Zoe-t kergette Niall pedig Harry-t.Sarah-val a többi fiút dobáltuk.Mikor mindenki el fáradt és kicsit meg is vagytunk be mentünk és készítettem mindenkinek egy forró csokit.A forró csokitól mindenki fel melegedett majd el kezdtünk filmez nézni.
Közebe fele el nyomott az álom,és Liam karjai között aludtam el.
***********
Mikor fel keltem még mindig ment a film ekkor Louis ugrót le a lépcsőn Havai ingbe és nadrágba.
-Kaba Bunga na ki meggy Havai-ra?-kérdezte Louis.
-Ki?-kérdezte Zoe.
-Hát mi!
-Haver mi ez a gönc?-kérdezte Harry értetlenül.
-Hát megyünk Havai-ra.
-Oké,és mikor indul a repülő?
-3 óra múlva úgy hogy siessetek.
Fel ment mindenki be pakolni majd két és fél óra alatt kész is lett mindenki.
Fel szálltunk a a repülőre és indultunk is Havai-ra.
*********
Havai gyönyörű város,sok fák és jó idő.Innentől kocsival mentünk tovább a központba ahol meg szállunk.
Egy óra kocsikázás után meg láttam a táblát és a az utcán sétáló embereket figyeltem.Végre meg érkeztünk ki kértük a szoba kulcsokat majd mindenki el ment a szobájába,majd le pakoltunk és mentünk is ki a partra Liam-mal el mentünk szörfözni és a többi fiú is jött.Nagy hullámok voltak és én régen szörföztem ezért mindig bele estem a vízbe.
Mikor ki élveztük a víz partot el mentünk meg vacsorázni majd Liam-mal el mentünk sétálni.

27.rész Családlátogatás.

Na szóval, csak annyit szeretnék mondani, hogy a 26.rész már 3-4 hónappal 

után vagyunk mielőtt Zoe be jelentette volna hogy terhes.

Nagyon nem akartuk minden napot le írni

(kicsit már így uncsi lett volna,meg más is így csinálja) 

ezért pár napot/hónapot ugrót el, teltek el.

Aki nem értette a részt remélem most meg könnyebbítettük a kérdését.

Már hoztam is az új rész, úgy volt hogy Szombaton rakom ki,

csak még írni kelet sok,sok mondatott remélem így is meg felel nektek.

Remélem tetszik ez a rész is.Jó olvasást!

Betti :)

*Zoe szemszöge*

Ma megyünk Niall családjához.Nagyon izgulók.Igaz hogy egy hete beszéltük meg,hogy meg látogassuk őket, az ünnepek előtt, de akkor is majd ki ráz a hideg.Niall szülei tudnak róla hogy kis babánk lesz, szóval nem lesz az majd nagy meg lepi számukra.Egy elegáns ruhát választottam, ami nem nagyon merész hanem vissza fogott.Két napos ruhát be pakoltam a táskámba, mert mivel Niall szüleinél leszünk bár napig ezért kell egy két cucc, majd csak karácsony előtt érünk vissza.Sajna Lora és Heey nem lehetnek itt, mivel neki haza kelet menniük.Lora vissza ment Canadába,Heey-nek pedig haza kellet menni a családjához.

-Drágám,kész vagy?-kukkantott be Niall az ajtón.

-Persze!Indulhatunk.-mondtam,majd be cipzároztam a táskám,majd gyors belenéztem a tükörbe és már induláshoz készen voltunk.

El köszöntünk a többiektől is, és indultunk is.Niall segített be szállni a kocsiba, mert azért 5 hónapos terhesen azért már óvatosabbnak kell lenni.Reptéren már csak 15 perc volt fel szállásig ezért gyorsabbra vettük a tempót.Meg kaptuk a jegyeket,és már ültünk is le a helyünkre.Két óra repülés után földet értünk, és mentünk a csomagjainkért.Niallal hívtunk egy taxit majd Niall házához mentünk.Mikor meg érkeztünk Niall ki fizette a fuvart, ki vette a csomag tartóból a csomagokat, majd az ajtó hoz mentünk.

-Minden rendben lesz,ne aggódj!-mondta,majd lágy csókot lehelt ajkaimra. 

Niall szülei,nagy örömmel köszöntötték Niall-t aki puszikkal és ölelésesekkel fogadta őket.Az édesanyja,Maura és Boby kedvesen üdvözöltek engem,lágyan magához öleltek és bemutatkoztak.

*Niall szemszöge*

Nagyon őrölük hogy Zoe ennyire jól érzi magát,kicsit izgult a látogatás miatt, de hamar meg puhult és nem stresszel miatta.Anyáék be invitáltak a nappaliba majd le ültünk a fotelbe.Anyu meg kínált minket sütivel és üditőval amire nekem fel csillant a szemem.Zoe csak pár falatott evet.

-Na fiatalok,mi a helyzet,Minden rendben van?-kérdezte anyu

-Igen Anya jól vagyunk!

-És hogy vannak a többiek?

-Ők is jól vannak,ők is el mentek meg látogatni a családot.

-És maguk hogy vannak?-kérdezte Zoe,"illedelmesen"

-Ó...Kérlek drágám,tegeződjünk!-mondta Anyu Zoenak

-Rendben!
-És meddig maradtok?-kérdezte anyu
-Holnap meg mutatom a várost Zoe-nak,és majd az nap után indulunk vissza.
*Zoe szemszöge*
Beszélgetünk még néhány sort,majd fel mentünk Niall szobájába.
Nagyon jó kis otthonos szobája volt.
Ajtó előtt jobb oldalra egy szekrény,mellette pedig egy téve, az mellett pedig egy fürdő szoba,bal oldalon egy francia ágy,az mellette meg egy kis szekrény.Egy kis polcot pillantottam meg,amin Niall kis kori képeit találtam.Nagyon kis tündéri volt,látom hogy akkor már mennyire érdekelte a zenélés és az éneklés.
-Mit nézel?-kérdezte Niall,majd át karolt hátulról.
-Csak a képeidet.-mondtam,majd az éppen fogdosó képet vissza raktam a helyére,és meg fordultam hogy lássam az én kis drágámat.
-Nézzünk valami filmet.
-Persze!Mit szeretnél?
Hát mondjuk...-gondolkoztam
Mit szolnál mondjuk... a családi üzemekre?
-Jó lesz!
Be raktuk a filmet,Niall le szaladt egy kis nasi ért,majd be bújtunk az ágyba.
Én néztem egy darabig,majd el aludtam Niall karjai között.

*Niall szemszöge*

-Kicsim?Kicsim?Ébredj!-keltegettem fel Zoe nem nagy sikerrel,amiből csak válaszul egy nyöszörgés lett.
-Zoe?Ébredj!
-Mi az?-kérdezte komásan majd fel nézett.
-Anyuék üzenik hogy kész a vacsi gyere együnk.
-Jó,egy pillanat csak össze szedem magam.Mindjárt megyek.
-Oké,de siess.
Le mentem anyuékhoz amíg Zoe össze kaparta magát.
Anyáék már az asztalnál öltek és csak ránk vártak.
Le ültem,és néhány perc múlva Zoe jelent meg,majd le ült mellém.
Vacsora közben beszélgetünk egy kicsit magunkról,hogy mi a helyzet a bandával stb stb..
Majd anyuéktól "jó éjt" kívánva el mentünk aludni.

*Otthon*
*Emy szemszöge*

Már minden ki el ment,csak mi pakolásztunk még mindig.Hát igen már minden ki haza ment a családjához.Mi is oda készülünk.Vagy is Liam szüleit látogassuk meg.Kicsit izgulók,de jól vagyok.Liam mindig nyugtatgat hogy minden rendben lesz.Hát ha ezzel idegesít akkor nem leszek nyugatabb.Nagy nehezen össze Wolverhampton felé.
készülődtünk,majd be ültünk a kocsiba és indultunk is
Két óra kocsikázás után meg érkeztünk.
Nyugodtan és magabiztosan ki szálltam a kocsiból,majd Liammal ki szedtük a csomagokat a csomagtartóból.Halk kopogás után beléptünk a házba,ahol Liam édesanyja és két nővére jelent meg.Az édesanyja,Karen kedvesen üdvözölt engem,lágyan magához ölelt és bemutatkozott.Ezután a fiát is magához szorította.Ruth és Nicola igazán bájosan viselkedett velem.Azonnal a kabátomat dicsérték,ami nagyon jó esett.A nappaliba invitáltak minket,Karen sütikkel és üdítővel kínált bennünket.


-Úgy örülök Emily,hogy végre megismerhetünk.Liam már annyit mesélt rólad a telefonba,illetve küldőt képeket is rólad.-mondta kedvesen Karen.
-De a valóságban még szebb vagy!-vágott anyja szavába Nicola.
-Köszönöm!Aranyosak vagytok.Bevallom,nagyon ideges voltam,féltem a találkozástól.
-Jaj,ne butáskodj.Ha fekete szerelésben,kopaszra nyírt fejjel jentél volna meg,akkor is kedvelnének.Ha Liam szeret,akkor csakis pozitív személyiség lehetsz.
-Már pedig oda van érted,állandóan rólad mesél,amikor skype-olunk.Vagy a turné a téma vagy pedig te.-szólalt meg Ruth.
-Tényleg köszönöm,igazán kedvesek vagytok.
-Apu hol van?-váltott témát Liam.
-Elugrott a központba Fred bácsihoz,akadt egy kis probléma a kerti kocsival,aztán megkérte apádat,hogy nézze meg.Nem sokára visszajön,mondtam neki,hogy11 körül ideértek.
-És meddig maradtok?-kérdezte Nicola,miközben az italába kortyolt.
-Este megyünk.-felelte Liam,s kezét a combomra helyezte.
-Ne már,meg akartuk mutatni Emilynek a várost.Van hely,maradjatok itt szemekkel bámultak öccsükre,aki nem tudott mit felelni,ezért inkább rám nézett.
-Én benne vagyok.
-Akkor én is .Tudjátok,az asszonyé a döntő szó.-viccelődött a drága kedvesem,s puszit nyomott az arcomra.
-Kössz kicsim,mintha egy zsarnok lennék.Ne higgyetek neki!
-Ohh,nyugi.Ismerjük őt,mint a rossz pénzt.

Jókat mosolyogtunk az előbbi eset után,majd Karen és Liam nővérei meséltek humoros és kedves történetet a srácról.A kedvencem az,amikor Nicola,Ruth és a kis Liamm egy nyári napon a medencébe ugráltak.Háromra akartak ugrani,de Liam-et becsapták a testvérei és rajtuk kívül csak a drága kedvesem ugrott a vízzel teli medencébe,s meg lepetten szemelte a rajta nevető nővéreit.Időközben megérkezett Liam apukája,Geoff is,s akár a lányát,szorította magához.Rádöbbentem,hogy felesleges volt az aggodalom,igen szívelyesen fogadott a család.Mivel nem volt váltásruhánk,így Liam néhány hónapja itt hagyott ruhaneműi közül válogattunk az éjszakai alváshoz.
Bár szerinte teljesen felesleges a ruha,én azért ragaszkodtam hozz.Aranyos szobája volt,olyan tipikus kamasz fiú beütéssel.Néhány poszter a falon,íróasztal az ablak előtt,szekrány,ágy.A szoba biztosan tudna mesélni a tinérzser korszakról.
A délután folyamán Liam akarata ellenére is gyerekkori fényképeit nézegettük.Igazi kis pufók húsgombóc volt.Minden egyes kép után a szemeit forgatta.Láttam rajta,hogy utálja,amit csinálunk.De annyira édes volt már kicsinek is.Néhány régebbi videót is megmutattak a szülők.A 2008-as x faktort válogatójából és a mentorok házából is kaptam ízelittőt.Utána két házi videót tettek a lejátszóba,ahol Liam a Haven't met you yer és az 'Im yours című számot énekelte.Istenem mennyit változott 4-5 év alatt.Hihetetlen.Kisfiúból,felnőtt férfi lett.Irtó tehetséges volt,már akkor is.
A délután gyorsan el szaladt,7 óra körül a szépen megterített asztal várt bennünket.Karen kitett magáért.Elkészítette Liam kedvenc ételét,igati lakoma tornyosult a hatalmas tálón.Úgy éreztem magam,mintha egy kicsit én is a családhoz tartoznék.Kedvesen bántak velem,s semmi jele nem volt annak,hogy ne lennék szinpatikus nekik.Boldog voltam.Jü volt látni,hogy a fiú,akit szeretek,mennyire felszabadult a szeretettei között.
-És mond Emily,elkíséred Liam-et a turné amerikai részére?-kérdezte Geoff,mialat egy nagy cupákos húst vett el a tányérról.
-Ezen még nem gondolkoztam.Az biztos,ha tehetem,elmegyek pár napra egy-egy koncertre,de végig ott lenni,az kizárt.Örömel tenném,de engem is vár a munka.
-Ez mondjuk érthető.
Fáradtan heveredtemLiam ágyára.Bár tudtam,csak egy kevéske időm marad a pihenésre,ugyan is a lányok felkészítettek az éjszakai életre.A kedvenc szórakozóhelyeikre akarnak el vinnniminket,amiket a kedvesem már nagyon is jól ismer.Azonban maradt még fél óránk arra,hogy pihenhessünk,ha akarunk tusoljunk és átöltözünk.Nicola azoban ránk rontott és magával cipelt a szobájába.A segítségemet kérte az esti ruha kiválasztásához.Kedves volt tőle,hogy érdekelte a véleményemet.

*Liam szemszöge*
Amíg Emy Nicola ruhával volt elfoglalva,addig én a konyhába felé vettem az irányt.
Apu a Tv-t nézte,mindennapos program a kedvenc sorozatának megtekintése.
Anyu éppen mosogatott,szokásához híven,nem engedi,hogy a vendég mosogasson.Ez esetben persze rám gondolt.A konyhapultnak dőltem,miközben néhány sütit loptam a közeli tányérról.

-Mit gondolsz róla?Szimpatikus?-vetettem anyukámnak a kérdést.
-Igen kisfiam,nagyon is.Kedves lány,rendkívül természetes bája van és a legfontosabb,látszik,hogy oda van érted.
-Így érzed?-ennél jobb válaszra nem is számítottam.
-Abszolút.Édesek vagytok együtt,és jó látni,hogy bolgog vagy.
-Az vagyok,talán sosem voltam ennyire boldog.Imádom őt,gyönyörű,kedves,okos és a srácok is kedvelik.
-Egyébként szoktál találkozni Denielle-el?
-Nem igazán.Nem is akarok,az is egy fejezet a életembe,aminek pontott tettem a végére.Am úgy hogy jön ez ide?
-Tudod Liam,nem akartam felkozni ezt Emily előtt,de néhány hete felhívott és utánad érdeklődött.
-Micsida?-szemeim ki kerekedtek a hír hallatán.
-Olykor-olykor szoktunk beszélni,érdekel,hogy régen alakul a sorsod.Meg ő is érdekéődik felőlünk.Aztán szóba került,hogy régen voltál itthonnagyon elfoglalt vagy,satöbbi,satöbbi,és kérdezősködött rólad és Emilyről is.
-És mondtál neki valamit?
-Nem.Azt mondtam,ez a te dolgod és ha tudni akarja,akkor kérdezzen téged.
-Huhh,kösz anyu.Nem akarom,hogy bármit is tudjon rólam.Persze ezt amúgy is nehéz kiküszöbölni a sajtó miatt,hiszen mindent lépésünkről beszámol valamelyik internetes oldal vagy pletykalap.
-Érzel még valamit iránta?-mélyen éritett anyu kérdése.Hosszú hetek óta nem tette fel nekem ezt a kérdést senki.
-Élnek még bennem emlékek,hiszen 2 évig csak együtt voltunk,de amúgy nincsenek mély érzéseim iránta.Meséltem,hogy az  utóbbi hónapokban már nem volt teljesen rendben a kapcsolatunk.Utána pedig Emily váratlan betoppanása az életembe,megerősített abban,hogy ezt nem kellene erőltetni.De nem volt könnyű az el szakadás.Szeretem Emilye-t,és a régi emlékek csak a múlté lesz.
-Mind egy is,csak akartam,hogy tudj róla.nem szerettem volna telefonban közölni.
-Néha úgy érzem sosem szakad ki az életemből.
-Probléma,hogy tartóm vele a kapcsolatot?
-Nekem nem,ha így akarod,tedd ezt.Csak valahogy mindig felbukkan az életemben,s mindent megnehezít.
-Lehet,hogy le kellene vele, ülnöd vele,hogy megbeszéljétek a dolgokat.Elég érdekesen lett vége a kapcsolatnak.
-Erre még nem vagyok képes.
-Mond kincsem,nem ugrottál bele túl korán ebbe az új kapcsolatba?Talán előbb a lelkedben is le kellett volna zárni az előzőt.
-Nem! Szeretem Emilyt és nem bántam meg,hogy így alakult.-kissé feldühített édesanyám kérdése,nem akartam megint ezt hallani.A telefon beszélgetések során is számos alkalommal előhozakodott ezzel a felvetésével,és már nagyon idegesített.

*Emy szemszöge*

Amikor a konyhába értem,kissé fagyosnak éreztem a hangulatot,talán nem a megfelelő időben jelentem meg.Azonban az a furcsa,rossz érzés hamar elillant,miután mosolyogva vándoroltunk át a nappaliba.Geoff épp az NCIS-t nézte,mélyen elmerülve az izgalmas cselekményben.Miután a lányok is elkészültek,elindultunk Wolverhampton központjába.Meg jegyzem gyalog.A magassarkú cipő pont a legalkalmasabb az efféle sétához.Okos vagyok,nagyon.Ruth és Nicola kicsit előre siettek,mi pedig lemaradtunk Liam-mel. Érdekelt,vajon miről beszélhettek az édesanyjával,amitől ilyen különös hangulat keletkezett.

-Anyuddal minden rendben?-kérdetem halkan,s ujjaimmal a kézfejét cirógattam.
-Persze,miért kérded?
-Csak furcsák voltatok,amikor megjelentem a konyhába.Talán rólam mondott valamit?
-Nem édes,semmi baj nincs.Beszéltünk rólad is,de csak pozitívumokat árult el a személyeddel kapcsolatban.Kedvelnek téged,kifejezetten.
-Tényleg,-kislányos mosoly jelent meg az arcomon.
-Igen.Más miatt bosszantott fel,de nem érdekes.
-Nem akarod el mondani?
-Nem akarok vitát miatta.
-Jesszus,meg ijesztesz Liam.
-Hallani akarod?
-Ühüm.-bólintottam a fejemmel is.
-Daniell volt a téma.
-Már megint....-dünnyögtem az orrom alatt.-És konkrétan mi dühített fel?
-Nos,anya megkérdezte tőlem,hogy nem kerültem-e túl hamar bele a veled való kapcsolatban,még mielőtt lezártam volna a régit.
-Szóval,hogy nem volt időd "gyászolni" a volt kapcsolatod,így értsem?
-Lényegében.
-Mit feleltél?
-Hogy szeretlek,és nem bántam meg,hogy így alakult.
-Tényleg ezt érzed?Talán anyukádnak igaza van és..-mutatóujját a szám elé helyezte,esélyt sem adott a mondat befejezésére.
-Nem érdekel,mit gondol erről,nem érdekel mi volt,hogy volt,miért. volt.
Szeretlek és egy pillanatig sem éreztem azt,hogy rosszul döntöttem volna.-finom csókolt lehelt az ajkaimra,s csendesen folytattuk tovább a sétát.
Hittem neki,s egy percig sem kételkedtem a szavában.Lezártam ezt az ügyet,s nincs szükség rá.Engem szeret,erről nagyon jó meggyőzött az elmúlt hónapokban.Élvezni akartam az időt,amit Liam-mel tölthettem és ki akartam kapcsolódni.Egy biztos,rendkívül izgalmas este elé néztünk.....

Na szóval ez lenne a 27.rész remélem el nyerte a 

tetszéseteket.Ne felejtsetek PIPÁLNI és ÍRNI. 

Legkésőbb vasárnapra vagy ezután héten várható az új rész.

26.rész/Annyira boldog vagyok,hogy azt el se lehet képzelni.

Ez a rész egy kissé rövidre sikeredett,de reméljük tetszeni fog!
Jó olvasást!
Eszti és Betti

*Niall szemszöge*

Már ideje lenne indulni, de Zoe még sehol nincs. Hát persze, a nők állandóan csak cicomázzák magukat, fél óra hajigazítás, fél óra smink, egy óra ruhaválasztás. Én két perc alatt felvettem a ruhám, magamra kaptam a baseball sapkám és indulásra készen álltam a bejárati ajtóban. Persze azt hallom, hogy „mindjárt jövök, mindjárt jövök”, de semmi nem történt. Néhány perc múlva viszont gyönyörű barátnőm megjelent a lépcső tetején, és végre indulhattunk az ultrahang vizsgálatra. Mindketten idegesek voltunk. Rajta nagyon látszott, igyekeztem megnyugtatni őt és nem mutatni a saját parámat. Számomra a legfontosabb, hogy egészséges legyen a pici, minden rendben legyen vele. Természetesen Zoe számára is. Viszont a tény, hogy kiderül, milyen nemű lesz, hoz némi izgalmat az életünkbe. A kórházhoz érve néhány rajongó és újságíró várakozott, piszok pontos infót kaptak a hollétünkről. Mint mindig, most is kedvesen üdvözöltem a jelen lévőket, sor került néhány fotókészítésre és aláírás osztásra, majd pillanatok alatt eltűntünk az épületben. Leültünk a váróterembe, de nem sokkal később már szólítottak is bennünket.

-         Üdvözlöm Önöket! Mielőtt megkezdeném az ultrahang vizsgálatot, feltennék néhány kérdést. – felelte a doktornő, miután helyet foglaltunk a székben.

-         Rendben. – válaszolta Zoe. Kezem a combjára tettem, mire ő megszorította kézfejem.

-         Észrevett bármilyen szokatlan dolgot mostanában? Fájdalom, szúró érzés, esetleg görcs?

-         Nem, semmi ilyen nem volt.

-         Élnek szexuális életet? – ettől a kérdéstől féltem a legjobban, teljes vörös színben pompázhatott az arcom. Nem vagyok én hozzászokva, hogy egy idegen ember a nemi életemről kérdezzen. Zoera hagytam a válaszadás lehetőségét. Én csak makognék, mint egy hülye.

-         Igen, élünk. – Zoe mosolygott. Vagyis inkább finoman kiröhögött.

-         Milyen rendszerességgel? – ezt most komoly?! Milyen kérdés ez?! Uram isten, azt hiszem rossz helyre tévedtem.

-         Hetente néhányszor.

-         Remélem a pózokra nem kíváncsi a doktornő. – bökte a csőröm ez a kérdés, úgy döntöttem nem fogom vissza magam.

-         Nyugodjon meg Mr. Horan, az nem érdekel. – mosolygott, majd mikor nem figyelt Zoe oldalba vágott. Amúgy észrevettem ám a Mr. jelzőt, micsoda tekintélyt parancsoló vagyok. – Remek. Étvágya van, folyadékot iszik rendesen?

-         Igen, illetve szedem a felírt vitaminokat, eszem sok gyümölcsöt-zöldséget, és sportolok. De csak mértékkel.

-         Nagyon jó. Akkor kérem fáradjon át a másik helyiségbe, deréktól lefelé vetkőzzön le, azonnal megyek.

Perceken belül átballagtunk a szomszéd szobába, ahol Zoe feküdt, vagyis ült abban a furcsa, számomra félelmetes székben. Leültem mellé egy odahúzott székre. A doktornő elővette azt a zselés trutymót és rányomta kedvesem hasára. Sajnos most először volt lehetőségem elkísérni őt ultrahangfelvételre. Hallottam a baba szívhangját, ami olyan felemelő érzés volt. A TV-ben sokszor láttam ilyet, és nem is értettem mi olyan nagydolog ebben a vizsgálatban. Hát most már tudom. Csodálatos a tudat, hogy a szív, ami ott dobog a kis testében az életet jelenti számára. Az én gyermekemé, aki bearanyozza majd a napjaimat. Szinte pillanatok alatt lettem felnőtt, mert rájöttem, mekkora felelősséggel tartozom majd érte.

-         Nos, látni a kezét, illetve a lábát is. Most épp mosolyog, látják?!

-         Istenem, pont olyan mint te édes. – szipogta Zoe, miközben a könnyeit törölgette.

-         Dehogyis. Rád hasonlít, olyan gyönyörű, mint a mamája.

-         Kíváncsiak a nemére? Mert akkor megmondom.

-         Látja? – kérdeztem izgatottan.

-         Igen. Drágám szeretnénk tudni, ugye?

-         Jó lenne.

-         Halljuk. – Zoe megszorította a kezem.

-         Az ultrahang felvétel kisfiút mutat. Nézzék, ott van a nemiszerve.

-         Úristen, fiunk lesz. Egy fütyis Horan bébi. Én annyira boldog vagyok.

-         Én is szívem. Mint mondtam nekem mindegy a neme, de te tudom, hogy vágytál egy kisfiúra.

Össze-vissza puszilgattam a kedvesemet, eddigi életem legcsodálatosabb perceit okozta ezzel. Lesz egy gyönyörű kisfiam, akinek megtaníthatom mindazt, ami számomra fontos.

*Emy szemszöge*

Boldogan ébredtem reggel. Az érzés, hogy Liam karjai között lehetek, minden rossz érzésemet felül múlta. Nyugodt és kiegyensúlyozott voltam abban a pillanatban. Néztem, ahogyan alszik. Az egyik kedvenc tevékenységem figyelni alvás közben. Ő ezt annyira nem preferálja, valahogy megérzi, hogy figyelem és felébred rá. Most sem volt másképp. Néhány perces nézelődés után kinyitotta csodálatos szemeit és nagyokat pislogott rám. Fejére húzta a paplant, csakhogy ne nézzem őt. Kicsivel később magához húzott és átkarolt. Puszilt lehelt a nyakamra, mire testem borzongással felelt. Hosszú ideig így tudtam volna lenni, mert ennél szebb érzést elképzelni sem tudok.

-         Keljünk fel és együnk valamit. Éhen halok. – kérlelően nézett rám, amire nem tudtam nemet mondani.

-         Akkor csinálok neked reggelit. – mondtam, s kibújtam az öleléséből.

A fürdőbe igyekeztem, hogy rendbe szedjem magam. Az alvóruhámat a szennyesbe dobtam. Letusoltam, felöltöztem, megcsináltam a hajam és elindultam a konyhába.  Amíg a reggelit csináltam, Liam teljes némasággal mögém kúszott és megölelt. Lágy puszit hagyott arcomon, majd elővette a tányérokat és az evőeszközt, és teát főzött. Szereti a rántottát egy kis bacon-nel, így azt készítettem neki. Miután kész lett, el is kezdtünk reggelizni.

*Liam szemszöge*

Reggel után, Niall és Zoe meg érkeztek a vizsgálatról. Emy már nagyon izgatott volt a baba illetően milyen nemű is lesz.Nagy vigyorral a képükön jöttek be a konyhába reggelizni,majd a többiek is akkor jöttek le.

-         Had mutassam ezt meg nektek. – egy ultrahangos képet vett elő a tárcájából. – Ott az én kisfiam. – mutatott a képre.

-         Uram isten Niall, fiú lesz? – kérdeztem meglepetten és tekintetem őszinte örömöt sugárzott.

-         Igen, a nevét még nem tudni, de az biztos, hogy kisfiú. Annyira boldog vagyok Liam, ez volt minden vágyam.

-         Gratulálok haver, örülök a boldogságodnak.

-         Köszönöm srácok!

Hirtelen Harry baktatott le a lépcsőn.
-Niall,Zoe...és a többiek...-kezdte mondani valóját.-Elnézést szeretnék kérni az elmúlt időben mutatott viselkedésem miatt.-mondta,miközben a földet pásztázta.
-Semmi baj haver.-pattant fel Niall.-A helyedben én is ezt tettem volna....-mondta,majd kezet ráztak.
-Ugyan már...-kezdte Emily.-Ennél több is tellik...ÖLELÉST!ÖLELÉST!ÖLELÉST!-mondták egyszerre.
A két jó barát erre megölelte egymást és mind a 9-en vígan reggeliztünk. tovább. Csak Én és Emy nem mert mi persze már ettünk... :)

***
Reméljük tetszett ez a rész.
Kedves Cinti!
Reméljük hogy ez a rész nem meseszerű számodra.
Ne feljtesetek el PIPÁLNI és KOMMENTELNI!!!!
De komolyan emberek!!!